2016. január 30., szombat

Yin-Yang~Ziall

Sziasztok:) Elnézést, amiért előző héten nem voltam, de kicsit kiakasztott ez a baba ügy...Most egy Ziall-el jelentkezem, amit egy új olvasóm kért; remélem, hogy tetszeni fog neked, én próbálkoztam romantikusra megírni. Legyen szép hétvégétek:) 



- Oké, kezdjük az elején, csak annyi a feladatot, hogy maradj a deszkán, menni fog? - kérdezte a fiú, mire a szöszi határozottan bólintott egyet.
Zayn vigyorogva nézte a fiút, akinek a két térdét, és könyökeit védő felszerelés védte, fejére pedig egy türkizkék bukósisakot húzott. Olyan aranyos volt, hogy a fekete hajú fiú majdnem elolvadt, annak ellenére, hogy az időjárás hőmérsékletben nem igazán eszmélt fel arra, hogy tavasz van, és mínuszokkal ajándékozta az embereket. Niall szőke tincsei a homlokára tapadtak, ahogy a sisak lenyomta őket, égszínkék szemei elszántan csillantak meg, ahogy a deszkára tette az Adidas cipőjének talpát.
Annyira ellentétek voltak, Zayn egy rossz fiú, aki tele van tetkókkal, ajakpiercingje van, motorozik, és szeret a deszkáján minél több trükköt megtanulni. Niall pedig mint egy kis nyuszi, szőke tincseivel, ártatlan kék szemeivel, törékeny alkatával és eszméletlenül pozitív világszemléletével. De pont ezért egészítették ki egymást ilyen tökéletesen. Persze, a kapcsolatuk elején adódtak gondjaik ebből, de aztán mindketten rájöttek a dolog nyitjára.
Nyitni kell egymás felé, beengedni a másik szokásait, és elfogadni őt mindennel együtt. Niall mindig is keményebben próbálkozott, hogy megfeleljen Zayn-ek, volt egy punkos időszaka is, csak hogy ne legyen fekete bárány a fiú mellett, de hamar túltette magát ezen is, hiszen az a stílus egyszerűen csak nem ő volt. Volt, hogy tetkót akart csináltatni magának, és bár Zayn nyáladzott a gondolattól, hogy a szöszi testén körbe rajzolja a körvonalakat, újra és újra, de tudta, hogy Niall megbánja majd, így nem engedte, hogy tönkre tegye a már így is tökéletes fehér bőrét. A motoron pedig félt, szóval maradt a gördeszka, amibe csak pontos felkészülés után kezdett csak bele (Niall még azon is elgondolkozott, hogy a fenekére ragaszt egy párnát, de végül nem akart teljesen hülyének tűnni).
- Nézd Zayn, mindjárt fent vagyok, fogd meg a kezem! - nevetett, és kinyújtotta a kezét, amit a fiú készséggel megfogott, és szorosan tartotta. Aggódva figyelte, ahogy a másik sportcipős láb is rákerül a gördeszka felületére, majd azzal a lendülettel vágódott hanyatt Niall, szerencsére Zayn valamennyire felfogta az esést.
- Basszus Z, ez mozog! - nyögött fel a szöszi, fájdalmasan nyomogatva a karját, de szerencsére a könyökvédő megakadályozta a horzsolásokat.
- Na ne, komolyan? - forgatta meg a szemét a punk fiú, de elmosolyodott, és egy egy puszit nyomott a szeretett ajkakra, és felsegítette szerelmét. - Gondolod, hogy egy hátas nélkül rátudsz állni? - kérdezte nevetve, mire egy grimaszt kapott, de a a biztonság kedvéért hátulról átkarolta az egyik kezével, a másikkal pedig összefűzte az ujjaikat.
Niall pirulva simult bele a fiú ölelésébe, egy pillanatra el is felejtve, hogy éppen egy gördeszkán egyensúlyozik, magába szívta a szeretett illatot, és becsukta a szemét, remélve, hogy tovább tart így a pillanat.
- Látod, rajta állsz, ügyes vagy. - suttogta a nyakába a szavakat Zayn, és nem bírta ki, hogy ne hagyjon a hófehér bőrön egy csókot. Niall megborzongott, de kinyitotta a szemét, és biztos lábakkal állt, így győzedelmesen elmosolyodott, ha biztonságos talajon állt volna, bele is bokszolt volna a levegőbe, de így beérte egy apró sikkantással. - Oké, gondolod, hogy megmaradsz, addig, amíg megkerüllek? - kuncogott Zayn, mire újabb mérges pillantást kapott ajándékba.
- És most mit csináljak? Mert nincs az az isten, hogy lerakjam a lábamat, hogy meglökjem magam. - Zayn újra felnevetett, és megrázta a fejét.
- Nem is lesz rá szükség, én húzlak, neked csak annyi a dolgod, hogy tartsd meg az egyensúlyod. Menni fog? - pajkosan elvigyorodott, imádta piszkálni a szerelmét.
- Lehet. - grimaszolt egyet, majd nevetve kinyújtotta a kezeit, felkészülve a mozgásra.
Egy ideig Zayn húzgálta őt, meg is úszták pár kisebb esés nélkül, mire Niall megunta, és inkább páholyból nézte, ahogy Zayn profin trükközik a deszkával. Néha ámuldozott a trükkökön, néha becsukta a szemét, nem gondolva arra, hogy a fiú túlélheti sérülések nélkül, amit csinál, de végül a fehér bőrön volt több horzsolás, mint Zayn-én.
- Mutasd a harci sebesülésedet. - guggolt mellé a fiú, miután befejezte a kérkedést a deszkáján, mire Niall lebiggyesztett ajkakkal mutatott a alkarjára, amin egy piros csík díszített. - Hívjam a mentőket vagy meg leszel? - kérdezte aggódva, de barna szemeiben huncutság csillant.
- Nagyon kekeckedő vagy ma. - fonta össze a mellkasa előtt a karját, azonban Zayn szétfeszítette azokat, és átölelte őt.
- De így szeretsz. - vigyorgott rá, amikor a vékony karok végre az ő testére is ráfonódtak.
- Pontosan. - sóhajtotta fel, és egy puszit nyomott a fiú orrára. - Menjünk haza, kezd hideg lenni...és vannak terveim az estére. - kacsintott rá a szöszi, és kicsatolta a bukósisakot, majd hosszú ujjaival rendezgetni kezdte a lelapult tincseit.
- Igen? És mégis milyenek? - kérdezte, és ádámcsutkája liftezett egyet, ahogy nagyot nyelt, belegondolva a szöszi lehetséges terveibe.
- Az meglepetés - nevetett fel, és a kocsihoz indultak, ami a park bejáratánál állt.
- Tudod, hogy nem szeretem a meglepetéseket. - összekulcsolt kezüket átvetette a szöszi vállán, így sétáltak.
- Ezt lefogadom, hogy szeretni fogod - mondta, majd beharapott ajkakkal a fiú nyakába temette az arcát.

Pár órával később izzadtan, és kimerülve feküdtek az ágyon. A szöszi a fekete hajún feküdt, meztelen testük teljesen összegabalyodott, és szívek egyszerre vert, lélekben teljesen összeolvadtak.
Zayn mosolyogva figyelte, ahogy a hófehér sima bőr, és a vékony karok, teljesen ellentétben álltak, az ő egyébként is sötét bőrét borító fekete mintákkal, és izmos végtagjaival. De olyan szép volt, mint a Yin-Yang, kiegészítették egymást.
Ennél csodálatosabb dolog nem létezik a földön. Találni valakit, aki megváltoztatja az életed, aki egy mosollyal beragyogja a napodat, aki egy öleléssel elsodorja a bánatot, aki egy csókkal eloszlatja az összes félelmedet, és akinek egyszerű létezése szebbé teszi az életed. Ezek azok az emberek, akikért megéri minden küzdelem, akikért nyugodt szívvel nyúlhatsz tűzbe, lépkedhetsz forró köveken, és küzdhetsz a sárkánnyal.
És hogy honnan tudta Zayn, hogy Ő az? Érezte, abból ahogy a szívük egy ritmusra vert, mint egy dal, ami csak nekik szólt.

8 megjegyzés:

  1. Nekem nagyon tetszett. Még több ilyen cuki olvasni valot. <3 Annyira imadtam. El olvaftam es kuncogtam Ninin :-D Alig varom hogy legkozelebb milyen sztorival jossz <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, ígérem igyekszek hozni valamit, csak nem jönnek össze úgy a dolgaim, ahogy szeretném. De nagyon örülök annak, hogy tetszett, köszönöm :) x

      Törlés
  2. Tö-ké-le-tes.
    PER-FECT.
    §ŒÎÇÑÆ.
    Habár az utóbbi nem jelent semmit tök jól mutat, nem? (oké fogalmam sincs, hogy ez honnan jött) Imádtam. Úgy ahogy van, pont olyan mint amilyenre gondoltam. Éreztem én, hogy bízhatok benned. (a címről: nemrég kaptam rá a yin-yang jelre, szóval dupla öröm:)) Annyira cuki az egész, és itt lebeg előttem a kép, hogy Niall áll a deszkán, Zayn pedig átkarolja a derekát... *~* Meghaltam. Lefolytam a fotelból, gyere takarítani, drága, mert ez miattad van! ;)

    xoxo Rose

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annyira örülök, hogy tetszett, féltem, hogy mit fogsz gondolni :) Köszönöm szépen xx

      Törlés
  3. Nagyon-nagyon édes lett! ❤
    Imádom az írásod, főleg ezeket az utolsó bekezdésekben lévő csodákat.

    VálaszTörlés